I.

Miután kivezettek a rózsaszínnel teli, csicsás fürdőszobából, visszamentem a cicomátlan szobámba.
Elméláztam azon,hogy megnézzem-e a palota többi részét, de egyszerűen nincs ehhez kedvem. Nincs hangulatom ahhoz, összefussak a két kedvenccel, és azt hallgassam, hogy szerintük mennyire gáz, hogy én csak itt ülök a szobámban egész álló nap, és unatkozok. Miért, akkor mégis mit tegyek? Járkáljak oda-vissza ebben a csapnivaló palotában? Jó. Megteszem. Úgyis vissza kell mennem a könyvtárszobába.
Amikor a folyosón lépdeltem, megpillantottam Queen Diedrét földig érő, hosszú, fehér fodros ruhájában. Látszik rajta, hogy Ő nem akarta ezt az egészet. Nem akart Uralkodó lenni, és nem is akarta azt, hogy trónon legyen,miközben más emberek, akik nem feleltek meg, szenvedjenek.
- Szia Alesha - köszönt oda nekem Diedre, miközben vállára hulló, aranyszőke haját igazította.
-Üdvözöllek, Died - mondtam, majd halványan elmosolyodtam, bár kicsit sem voltam boldog.
- Már csak egy nap van hátra a szavazásig - mondta, majd elöntötte a szomorúság.
Ó, a szavazás. Amikor szerte a Világon óriási képernyőkön vetítik az eredményhirdetést, és a  végső eredmény előtt háromnegyed órával lehet leadni a szavazatot, arra aki neked a legszimpatikusabb.
Beballagtam a könyvtárba, majd a polcok között kezdtem szlalomozni. Megtaláltam a nekem legjobban tetsző könyvet, majd leültem a fekete, bőrhatású fotelbe, s belemerültem a történetbe.

 - Aleyna! Egész nap utánad kajtattunk. Azonnal gyere, már mindenki készen van, csak te nem! - ordított a fülembe kedvenc(?) szolgám, Eleanor. 

- Először is Alesha a nevem, nem pedig  Aleyna. És hova kell mennem, és ki van kész? - kérdeztem teljesen értetlenül.

- A bálra! hisz ma van az utolsó nap, talán elfelejtetted? Már elterveztük a többiekkel, hogy fog ki nézni a ruhád - hadart Eleanor.

A szolgák kivezettek a könyvtárszobából, és egy tágas terembe vittek, ahol megpillantottam Őket, és Diedrét. Jenna ruhája egész egyszerűen elkápráztatott. Testét egy hosszú,arany ruha borította be, amin  váltakozó színű rózsák  voltak. Alive rövid, és göndör hajába egy óriási kék virágot tűztek, és egy menyasszony stílusú ruhát öltöttek rá.
Pár perc múlva Elea két ruhával a kezében rohant oda hozzám. Az egyik egy hosszú,fekete csipkés, a másik pedig a váll résztől a hasig ezüst glitter borított, a szoknya pedig pezsgőszínű. Én az utóbbi ruhát választottam ki magamnak a bálra.
 - Jól figyelj, Aleyna - szólt hozzám Eleanor - eljött az az idő, amikor tényleg küzdened kell. Hátat kell fordítanod a természetnek, és kihozni magadból a legjobbat. Mert ha nem, akkor innen vesztesként kerülsz ki.